A kiváló Scarlett Johansson és Adam Driver főszereplésével az év egyik legjobb filmje lett a Házassági történet.
Noah Baumbach már előző filmjével is a Netflix-re érkezett, ahol érezni lehetett, hogy a rendező egy amolyan csúcspont felé közeledik. A The Mereyowitz Stories a következő állomás volt azon a felfelé ívelő pályán, amin a rendező a The Squid and the Whale óta jár – felnőtt, érett karakterek próbálják kibogozni az élet rejtelmeit, valamint igyekeznek értelmet keresni a saját útjukban. Úgy néz ki, a rendező a Házassági történettel most megérkezett. Az eddigi legérettebb, leginkább összetett filmjét hozta, mellyel azon nyomban az év végi listák élére repült. És az egészet most a Netflix-en láthatjuk, akár az otthonunk kényelméből.
A rendező saját életéből merített a mozihoz, azonban ez nem jelenti azt, hogy teljesen szubjektív nézőpontról lenne szó. Elmondása szerint igyekezett egy amolyan átfogó képet, vagy keresztmetszetet nyújtani a válásokról, melyet számottevő kutatómunka előzött meg. A végeredmény egy pár bonyolult, sokszor csúnya szeparálódásán keresztül igyekszik megérteni az éppen véget érő házasságot, mindazonáltal úgy teljes egészében a házasság intézményét. Nagy ambíciók, az biztos – Baumbach azonban olyan kontrollal, mégis lélegzetelállító könnyedséggel irányítja a filmjét, hogy a moziból kijövet (vagy a kanapéról felállva) nem marad hiányérzetünk.
Baumbach objektív nézőpontot választ, és bízik a karakterei erejében, intelligenciájában. Ebben a válásban nincsenek démonok és hősök: itt mindenki ugyanolyan szinten hibás, vagy éppen sértett. De persze a film nem is ebből a szempontból közelíti meg az eseményt. Sokkal inkább maga a válás durva, szétszakító erején keresztül igyekszik egy teljes képet formálni a filmbéli házaspárról, és a férj és feleségként együtt töltött idő összetettségéről és szépségéről. Analitikus, elemző hozzáállással nyúl a témához, és a forgatókönyve sohasem erőszakos, vagy hideg, hanem éppen ellenkezőleg – együttérző, finom és érzékeny.
Ez a fajta kettős hozzáállás, a drasztikus, komor változáson keresztül valami fényesebb, szebb bemutatása a film stílusára is jellemző. A humort természetesen használja a drámával és a szépséggel. Itt nincsenek kifejezetten erre kihegyezett figurák, akik majd beadagolják a humoros részeket, amikor éppen szükség van rájuk. Itt nem azért van humor, hogy a dráma valamelyest életlenebb legyen. Úgy használja ezt az eszközt, hogy általa kiemelje a dráma mélységét, érzékeltesse az elveszett szépség és érzelem fájdalmát, és egy olyan összetett képet mutasson a házasságról és az életről, amit mindannyian átélünk. Éppen ezért a Házassági történet talán az eddigi leginkább átérezhető, azonosulható filmje: nyelvezete könnyebb, tematikája pedig elérhetőbb. Ha még nem is estünk át mindannyian váláson, a házasélet élményével akkor is könnyen tudunk azonosulni.
Mindez nem menne olyan könnyen, ha nem állna a rendező mellett két olyan tehetséges és erős színész, mint Adam Driver és Scarlett Johannson. Driver arca az emberiség összes érzelmének összes kombinációjára képes: másodpercek alatt tud átvedleni mérges Sith-növendékből egyetemista suhanccá, vagy éppen értelmiségi férjjé. Ebben az esetben egy olyan visszafogottságot és érzelmi érettséget mutat, ami végleg bebetonozza őt a legnagyobb színészek közé, ha ez eddig még nem történt volna meg. Johannson az elmúlt években meglehetősen le volt redukálva a szexi akcióhős szerepére, ami mindannyiuk vesztesége volt. Most azonban újra megmutathatja valódi színészi képességeit, mellyel az olyan klasszikusok felé mutat vissza, mint például az “Elveszett Jelentés”. Ebben az esetben szinte “felismerhetetlen”, már olyannyira hozzászoktunk a manapság nála domináló szerepekhez, melyet csak egy-egy alkalommal szakított meg (az Under the Skin például). Nagyon nagy hiba lenne őt bezárni egy skatulyába, és nem engedni, hogy ilyen alakításokat nyújtson, mint amit most itt is.
VERDIKT
Nehéz erről a filmről írni, mert igazából szinte “minden” benne van. Komoly, nehéz témát boncolgat, melyet nagyon nehéz végigülni. Mégis mindezt olyan könnyedséggel teszi, hogy élvezni fogjuk a mozi minden percét. Érzékeny, őszinte és nagylelkű alkotás. Melyben egy válást mutat majd be, a címe nagyon hamar elárulja: itt egy egész házasságot látunk kibontakozni, megkezdődni és véget érni. Szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. A középpontban munkálkodó két színész olyan szinten átadja magát a szerepeknek érzelmileg, hogy képtelenség nem beleolvadni a történetbe. Sírunk, nevetünk és örülünk majd, hogy A direktor egy ilyen érzékeny, felnőtt alkotással lepett meg bennünket. Instant klasszikus, mely alattomosan a moziba invitálja a nézőit, hogy aztán valami egészen különlegest adjon nekik, amire még csak véletlenül sem számítanak. Idén ettől jobbat már nem hiszem, hogy látunk.
Szólj hozzá!