x
Close






Közelgő események

BREAKING Kritikák

KRITIKA: Csábítás

A lányok, a lányok nem angyalok, tudtuk meg mindezt Sofia Coppola legújabb munkájából, ami még díjat is nyert Cannesban.

KRITIKA: Csábítás
  • Publishedszeptember 17, 2017

A lányok, a lányok nem angyalok, tudtuk meg mindezt Sofia Coppola legújabb munkájából, ami még díjat is nyert Cannesban.

Bizony, ha esetleg nem tudtad volna, akkor az idei Cannes-i Filmfesztiválon már kinn volt a Csábítás, és nem is akármilyen díjjal jutalmazta a zsűri. Valójában nem is a film büszkélkedhet a díjjal, hanem Sofia Coppola direktor, aki a legjobb rendezőnek járó díjat zsebelte be tavasszal, de látva legújabb filmjét, ezzel a döntéssel maradéktalanul nem értünk egyet, s mindezt úgy állítjuk, hogy a Csábítás egy szépen megkoreografált, mesterien filmre vitt alkotás kiváló színészekkel. Sajnos azonban hasonló szépeket nem tudunk elmondani a rendezőnő munkájáról, mivel Coppola kreativitásban szegény, egy sémát követő rendező, aki új alkotásaiban csak korábbi műveit másolja.

Nem ez az első alkalom, hogy Thomas P. Cullinan azonos címmel ellátott regényét Hollywood feldolgozta. Az 1971-es adaptációnál Don Siegel rendező és Clint Eastwood főszereplő dolgozott össze (A tizedes háreme néven mutatták be hazánkban), hogy a lehető legtöbb érzelmet, szenvedélyt és az elmaradhatatlan szexualitást ábrázolják a vásznon, ami 36 év után még mindig erőteljesebben hat, mint Coppola feldolgozásában, ami kizárólag hollywoodi receptre készült tucatfilm lett. Bár, kétségtelenül Coppola művei még így is kiemelkedő minőséggel bírnak, amelyeket részben a tökéletesen megkoreografált jeleneteknek, a kiváló színészi játéknak és a történetvezetésnek tudhatnak be.

Amerikai polgárháború idején járunk, ádáz harcok dúlnak, miközben délen egy lányiskola próbál kimaradni a háborúból. Az egyik kislány gombaszedés közben rátalál a megsérült katonára, John McBurney(Colin Farrell) tizedesre, aki érzelgős és sajnálkozó modorával könnyedén ráveszi a kislányt, hogy magával vigye az iskolába és ellássák sebeit. Az iskolát a kimért és határozott Miss Marthe (Nicole Kidman) vezeti, aki először ellenzi, hogy befogadjanak egy menekült északi katonát, de végül megenyhül a szíve, így lányaira bízza a férfi ápolását – minden tekintetben -, akik hosszú idő óta szenvednek férfihiányban, voltaképpen kiéhezve veszik gondozásba a jöttmentet. Természetesen a katona külön szobát kap, amit igyekeznek kulcsra zárva tartani, mégis valaki mindig betéved, hogy miben lehet segítségére, egy bájos pillantásra, esetleg egy csókra. Magától értetődően McBurneyt sem kell ennél több, azon nyomban visszaél az asszonyok vendégszeretetével, s flörtölésbe kezd. A nők nem nézik jó szemmel ezt, úrrá lesz köztük a féltékenység, és kezdetét veszi a harc, mígnem McBurney beleszeret Edwinába (Kirsten Dunst). Edwina eleinte próbálja távoltartani magát a tizedestől, ám egyik este Alicia (Elle Fanning) hálószobájában találja a férfit, majd heves cicaharc közben lelökik a lépcsőn a férfit, aki így Miss Martha keze közzé kerül.

Sorolhatnánk a neveket, kezdve Nicole Kidman által megformált kemény lelkű Miss Marthaval, aki az első percektől belopta magát szívünkbe, ennek ellenére a film egy pontján még majdnem őt is sikerül elcsábítania McBurneynek. Colin Farrell másfél óra alatt az ártatlan és megtört kiskutyától egészen a vadállat szerepéig jut, miközben egy kósza pillantás is elegendő, hogy felébressze a nők hosszú évek óta szunnyadó szexualitását, ugyanakkor ebben a feldolgozásban kívülről nézve a karakter merőben élettelennek tűnik. Nem úgy, mint az elbűvölő alakítás nyújtó Kirsten Dunst, aki sziporkázik szerepében, és egyedül ő tudott érzelmet kicsikarni karakteréből, és aki élt is a kívánkozó lehetősséggel a filmben.

VÉGSZÓ

A Csábítás nem egy szexuálisan túlfűtött mozi, mert ugyan forszírozza a szexuális tartalmakat, de Kirsten Dunst ruhát letépős, padlón hempergős szexjelenetétől eltekintve nem kapunk valódi erotikus részt, ugyanakkor azt sem mernénk rámondani, hogy egy matiné barát, családos film, melyre a család beülhet rá hétvégén. Mégis akkor mi akart lenni? Jó példája annak, hogy ne azt kapjuk a pénzünkért, mint amit az előzetesek után vártunk.

Written By
Kévés Bence Mihály

Rajongásom a filmek után igazán a 2000-es évek elején kezdődött, ami 2016-tól tartalomgyártásban és kritikaírásban nyilvánul meg a Wide Screen oldalon.