Azok kivételével, akik a Trónok harca spoilereket elkerülve az elmúlt pár hétben barlangban éltek bizonyára mindenki hallott vagy jót vagy rosszat Az Emoji-filmről. Ha jól sejtem inkább valami rosszat.
Hollywood alkotói válságba kerültek és már történet híján is filmeket készítenek? Másfél órás kombinált reklám szpotot vetítenek a moziban filmként csomagolva? Sikerült elkészíteni minden idők egyik legrosszabb animációs filmjét? Ilyen és ehhez hasonló főcímeket olvasva, enyhe mazochista hajlam által hajtva ültem be Az Emoji-filmre. A mű jelenleg a kritikusok és a nézők által egyaránt minden idők egyik legrosszabb filmjeként került értékelésre, ami nem kis teljesítmény, úgy gondoltam ha másért nem, már ezért a kiemelkedő eredményéért másfél órát megérdemel az időmből. Őszintén szólva hobbi ördög ügyvédjeként szerettem volna ha a filmnek sikerül rácáfolnia a rekordok könyvébe illő negatív fogadtatásra, ezért én is ilyen szemüvegen keresztül (pedig 2D-ben vetítették) néztem. Szóval láttam, túléltem és most megpróbálok értékelni.
Először is általánosságban el kell mondanom, hogy a film felnőtt szemmel nézve elég ingerszegény, a történet sem nevezhető különösképpen csavarosnak. Igazából egyszerű, mint egy kő. A főhősünk elkövet egy hibát, ezt követően pedig el kell jutnia egy pontra, hogy ott helyre hozza amit elrontott, ebben pedig segítenek neki hű barátai (akiket a film elején ismer meg!) és szülei is. Valóban nem egy Időhurok, de ne feledjük ez gyerekeknek szól. A filmben minden karakter egy emoji, azaz csupán egy darab tökélyre fejlesztett érzelemmel rendelkező emotikon, kivéve a főhősünket aki eltér a többiektől (lehet hogy ezért lett ő a főhős?), hiszen ő több érzelem megtestesítésére is képes.
Az eseményeket nézve, túl sok kiemelendőt nem találtam (és nem is szeretném lelőni a poént annak, aki mindenezek ellenére továbbra is megnézné), alapvetően elég nyugodt mederben folyik, gyermeteg történetvezetéssel és kevés (nagyon kevés) poénnal megfűszerezve. Ami egy ilyen filmnél, ami inkább a gyerekeknek szól, színes-szagos animációt a felnőttek számára is értékelhetővé tehetne az a kikacsintó humor, ami sajnos itt szinte teljesen elmaradt. Talán ha kettő dologra emlékszem amin sikerült elmosolyogni (az ördög emoji aki üdülési jogot szeretne eladni, illetve az internetes trollok ábrázolása), többre sajnos nem futotta ezen a téren. Nagy kár, pedig ez azért dobhatott volna a filmen.
Ugyanakkor mivel mégiscsak egy elsősorban gyerekeknek szóló filmről van szó, meg kell említeni, hogy a teremben velem együtt senyvedő gyereken nem látszódott, hogy osztoztak volna balsorsomon. Ők tulajdonképpen élvezték a filmet, mivel pedig ők a célközönség ez az ami igazán számít. Persze felmerül a kérdés, hogy a gyerek mit ért meg például a folyóként megjelenített Spotify zenefolyamból vagy a felhő fogalmából. Lehet hogy semmit, lehet hogy pont annyit mint én vagy az is lehet, hogy mindez nem is számít, mert tényleg egy habos-babos csomagolásban lévő reklámot nyomtak le a torkunkon, ember legyen a talpán aki ezt objektíven meg tudja állapítani.
VÉGSZÓ
Összességében a film valóban nem a legjobbak közül való, ugyanakkor a sok hibája ellenére sem tartozik a világ legrosszabbjai közé. Egy gyerek számára valószínűleg értékelhető, viszont ha tehetjük mi inkább kávézzunk egyet addig amíg ők megnézik és ne terheljük magunkat, mert ez egyértelműen nem nekünk készült.
Szólj hozzá!