A világ legismertebb sorozatgyilkosának rendhagyó portréja és vadászatának módszertana.
Ha valaki egy elmebeteg, vérgőzös lázálmot várt a film címe alapján, az tévedett. Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány nem egy gore és erőszak horror, hanem egy rendkívül okos koncepcióra felhúzott, különleges krimi.
Az igazi főhőse nem is a Zac Efron által életre keltet Ted Bundy, hanem az általa megvezetett nők. Nem derül ki mi hajtotta, miért lett ilyen, egyáltalán ki is ő valójában. Ember, állat, szörnyeteg vagy „vámpír”? Mi motiválta arra, hogy az életfogytiglani helyett megkockáztassa a halálbüntetést? Hírnevet akart vagy csak a szabadság érdekelte? A film helyesen nem is próbálja megmagyarázni a megmagyarázhatatlan bűnöket, a nézőt is sötétben tartja, ha létezik olyan ember, aki nem ismeri Ted Bundy történetét, akár még az ártatlanságán is elgondolkozhat.
És ez a koncepció az Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány legnagyobb erénye. Mi nézők is Ted Bundy áldozata leszünk miközben ülünk a moziban. Megkedveljük ezt a szimpatikus, jóképű, karizmatikus férfit, közel engedjük magunkhoz, miközben úgy manipulál minket, ahogy csak akar. Ám mi a játszma végén életben maradunk, hisz a film nem próbálja bevinni a végső csapást. Talán jobb befejezés lett volna, ha az utolsó jelenetben nem a tényanyaggal próbálnak minket nézőket sokkolni, hanem brutális képsorokkal. Mert remekül építi az első jelenettől fogva a feszültséget a film, de a katarzist már nem vállalta be.
A színészek közül érdekes Zac Efron alakítása, aki a tőle megszokott sármmal hozza a romantikus hőst, aki kicsit önmagára is így tekint, de időről-időre jó pillanatokban villantja meg a sötét oldalát a karakternek. Remélem, nem veszi sértésnek, de rendkívül hitelesen alakítja ezt a manipulatív szörnyeteget, aki az utolsó pillanatig hisz abban, hogy megúszhatja. Legjobb azokban a jelenetekben mikor produkálja magát, illetve mikor épp hezitál szituációkban, rendesen érezni, ahogy viaskodik a gyilkos ösztönnel. Remek ugródeszka lehet ez a szerep az igazán komoly szerepek irányába, ahol jobban ki tud mozdulni a komfort zónájából.
Lily Collins korrektül alakítja Ted Bundy barátnőjét, Lizt, akinek a szemszögéből figyeljük sokáig az eseményeket. A kétely őt emészti a legjobban, na meg persze a bűntudat is (ezekben a pillanatokban a legerősebb). Jó látni Haley Joel Osment (Forrest Gump, Hatodik Érzék, AI – Mesterséges Értelem) újra a filmvásznon, aki az igazán rendes fickó, nem csak annak akar tűnni. Jim Parsonst fura komoly szerepben látni, kicsit komolytalanná is teszi a jelenléte a karakterét, de a pakliban a rejtett aduász John Malkovich mellékszerepe, a rövid játékideje alatt is képes ismét bizonyítani a zsenijét.
VÉGSZÓ
A film legnagyobb hibája, hogy nagyon korhatáros akar maradni, pedig bőven elbírt volna még erőszakot a film, ha a megfelelő alkalmakor használták volna. A korszellemet remekül megidéző, kiváló tárgyalótermi dráma, sorozatgyilkosos thrillernek kicsit vérszegény, de amúgy megtekintésre ajánlott mozi, ami inkább az érzelmi zsarolásra épülő kapcsolatok világába repít minket. Nem Ted Bundy életrajzi filmje ez, hanem inkább módszerének részletes bemutatása a mozinézőn. Igazi ínyenc darab, és ez alkalommal meg kell dicsérjem a szinkront, mert nem hibáztak.
Szólj hozzá!