KRITIKA: A galaxis őrzői

A Marvel egy kozmikus utazásra invitálja a rajongókat a Galaxis Őrzői társaságában.

A Marvel egy kozmikus utazásra invitálja a rajongókat a Galaxis Őrzői társaságában.

Most őszintén, tegye fel a kezét, aki 2014 előtt gondolta, hogy az egyik kedvenc „szuperhősünk” egy csekély szókinccsel rendelkező fa, vagy éppen egy bőbeszédű mosómedve lesz, erre azért kevesen fogadtak volna. Nem hiába, a Marvel Studios is sokáig várt A galaxis őrzői franchise bemutatásával, de hála a bátor és kísérletező szellemének meg merték csinálni, és a legnagyobb Földi szuperhősök, valamint az istenek mellett bemutatták a Galaxis Őrzőit, akik örömmel rúgják fel az addigi szabályokat. A bemutató előtt sokan megkérdőjelezték, hogy a film megállja-e helyét, mert bár egyik Bosszúállók-film mondhatja el magáról, hogy tökéletes lett, a rajongók Vasember, Amerika Kapitány, Hulk, Fekete Özvegy, Sólyomszem és Thor formációja után mást sem akar látni a vásznon, mint a Föld legnagyobb hőseit. A Marvel Studios okkal várt olyan sokat a Galaxis Őrzői bemutatójára, szimplán nem találták meg a rendezőt.

Végül James Gunn személyében találták meg a tökéletes rendezőt, aki mellesleg még írói vénával is büszkélkedett. A galaxis őrzői szó szerint berobbant a kritikusok és a rajongók szívébe, egyöntetűen mindenki pozitív visszacsatolást adott, sőt, a sok szuperhős film között úttörőként számított Gunn alkotása, hiszen megalapozta a kozmikus és humor központú képregény világot.

Gunntól a filmeket főként azért szeretjük, mert nem túlozza el a történetet, lényegre törő narratívát látunk, van benne csavar, és ami sok más Marvel-filmből hiányzott eddig: a karakterekkel és a dialógusokkal is jól bánik. Míg a Thor franchise felemásra sikerült, a karaktereket nem sikerült megismerni, addig Gunn nagy hangsúlyt fektet a csapat bemutatására. A történet egyébként nem túl bonyolult, nem kell otthon sem megállítanunk a lejátszást, hogy egy-egy esemény miértjén és hogyanján elgondolkozzunk, hiszen minden faék egyszerű, de mégis működik és szórakoztat. Röviden összefoglalva Peter Quill, azaz Űrlord ellop egy titokzatos gömböt, amire az univerzum egyik legveszélyesebb gonosztevője, Ronan is pályázik. A Lee Pace főszereplésével Ronan meglehetősen egysíkú gonosz nem hagyja annyiban a dolgot, mindent elkövet, hogy megszerezze magának a Hatalomkövet, még a félelmetes Őrült Titán akaratával is szembeszáll, ami persze újabb konfliktusforrást eredményez, hiszen az addig egy hajóban evező Nebula és Ronan egymásnak feszül. A későbbi filmekre való tekintettel egy jó kis családi drámának alapoztak meg Nebula és Gamora között, az eredményt pedig már mindenki tudja.

Űrlordnak nem maradt más választása, mintsem, hogy furcsa szövetséget kössön Mordállyal, a mosómedvével és a fajtájának utolsó példányával, a beszélő fával, Groot-tal, Thanos fogadott lányával, Gamora-val és a bosszúra mindennél jobban szomjazó Drax-szal. Az univerzum a Galaxis Őrzőiként ismeri meg a valaha volt legfurább csapatot, útjuk során pedig vakmerő és őrült kalandokban vesznek részt. Kalandjaik már önmagában megérnek néhány misét, gyakorlatilag a nézők számára idegen vizeken eveznek, a sok új karakter mellett idegen és távoli helyszínekre látogatunk, a képi világ magáért beszél, de amiért kétségtelen mindenki megszerette az Őrzőket: a humor. Már korábbi rendezők is próbálkoztak egy kis humort belecsempészni a Marvel Studios alkotásaiba, gondoljunk csak a Thor: Sötét világra, amikor egy személyben próbálták oldani a feszültséget, de az eredmény mindig kínosra sikerült. A stúdió bizalmat szavazott a rendezőnek, aki így teljes szabadsággal élhette ki szenvedélyét a karakterek és a történet felett, és meghálálta a belé vetett bizalmat, hiszen szívét, lelkét beletette a filmbe. Karakterei játékát az első képkockától az utolsóig élveztük, végre valódi dialógusokat hallottunk a karakterek között, és a már sokat említett humor, amit nem lehet elégszer elmondani.

A történet stílusa egyedi és magával ragadó, hihetetlenül jó zenével ötvözve magával ragad egy kozmikus utazásra, amit talán csak a látványvilág tud überelni. Nagyon fontos elem az űr, illetve az űrutazás jelenléte a filmben, ez volt a Marvel első alkotása, amely a Marvel Moziverzumnak megadta az alapot a közeljövőben egyre hangsúlyosabb űreposzainak. Tulajdonképpen megteremtette a kapcsolatot több különböző filmes történet között és megkezdte kikövezni az utat Thanos előtt, akire csaknem egy évtizeden át építettek. Az Őrült Titán, aki az első Bosszúállók óta a háttérből irányította a szálakat, és bár a hősök szemtől-szemben még nem találkoztak vele, az útjuk mindvégig keresztezték egymást.

VÉGSZÓ

A Marvel nagy kockázatot vállalt a filmmel, de utólag hatalmas húzásnak és meglehetősen kifizetődőnek bizonyult, az eddig ismeretlen csapat képernyőn történő bemutatása. A galaxis őrzői egyaránt szórakoztató, a történet beszippant és nem enged. Minden poén akkor, és ott üt, amikor kell, egyszóval úgy kellett már a Marvelnek James Gunn és az Őrzők, mint egy falat kenyér.

[penci_review id=”21666″]
Total
8
Shares

Leave a Reply

Previous Article

JÁTÉKTESZT: Resident Evil 3

Next Article

Hamarosan kilép az Early Acces-ből a Skater XL

Related Posts