Két év telt el azóta, hogy a John Wick: 4. felvonás világszerte levette lábáról a mozinézőket. Azóta a Lionsgate mindent megtett, hogy kibővítse a franchise-t – jött a Peacock streaming szolgáltató balul sikerült The Continental című sorozata, bejelentették a Caine-spinoffot Donnie Yen főszereplésével, készül egy anime stílusú előzményfilm, sőt mi több, némileg vitatott módon a John Wick: 5. felvonás is bejelentésre került. Mindezek a tervek azonban egyetlen filmen állnak vagy buknak: a Balerinán. A szerencse viszont többé kevésbé mellénk állt – a John Wick első spin-off filmje azonban átment a vizsgán. Ana de Armas főszereplésével, látványos és jól koreografált akciójelenetekkel és az univerzumot mélyítő háttérvilággal a Balerina simán kiállja a próbát.
Az pedig különösen figyelemre méltó, hogy a film ennyire egyben van, tekintve, milyen rögös utat járt be, mielőtt bemutatták volna. Az egész egy teljesen más akciófilmnek indult, amit Shay Hatten (A halottak serege, Rebel Moon) írt. Ezt vásárolta meg később a Lionsgate, majd Hatten beleírta a történetbe a John Wick-univerzum elemeit. A végső verziót már úgy alakították át, hogy tökéletesen illeszkedjen a Parabellumban megismert világhoz. A rendezői széket végül Len Wiseman (Underworld-filmek, Die Hard 4.0, Total Recall) kapta meg, Chad Stahelski pedig később több hónapnyi újraforgatást is levezényelt – mégis, a filmnél nem érezzük azt, hogy „összefoltozták” volna többszöri felvett anyagból.
A történet a John Wick 3-4. eseményei között játszódik. A főhős Eve Macarro, egy árva lány, akit a Ruska Roma nevelt fel, és kiképzett a halálos bérgyilkos programjuk keretében. Miután kilép a nagyvilágba, összeakad Daniel Pine-nal (Norman Reedus alakításában), aki egy prágai szektaszerű gyilkosklánból szökött meg. Eve rájön, hogy ez az a csoport, amely korábban megölte az apját, és elindul, hogy bosszút álljon. Ám a túl nagy feltűnés miatt a vezetője (Anjelica Huston) segítségre szorul, s ki máshoz fordulhatnak, mint az univerzum legnagyobb bérgyilkosághoz, magához a Baba Jagához – John Wickhez (Keanu Reeves).
Aki szerette Ana de Armas rövid, de ütős szereplését a 007 Nincs idő meghalni című utolsó James Bond-filmben, az most lubickolni fog a látványban. Eve Macarro szerepében de Armas valódi akcióhősnőként tündököl. A klasszikus John Wick-féle „gun-fu” mellett egy teljesen más stílust képvisel. A készítők nem ruházták fel szuperhős képességekkel, nem csináltak férfit a női főszereplőből; kemény, mint a beton a küzdelemben; viszont megmaradt nő a filmvásznon. Nem testi erejével, hanem mozgékonyságával, találékonyságával és bármilyen eszköz kreatív bevetésével válik igazán egyedivé – legyen az fegyver, szerszám vagy akár csak egy tányér. Ez az újszerű harcmodor tökéletesen illeszkedik Shay Hatten forgatókönyvéhez, amin állítólag a Saltburn rendezője, Emerald Fennell is dolgozott. Eve nemcsak azért érdekes figura, mert bosszúhadjáratra indul, hanem mert még csak most ismerkedik ezzel a véres világgal. Rajta keresztül mi is friss szemmel láthatjuk az orgyilkos-univerzumot – a Ruska Roma hagyományai például most először kapnak igazán nagy hangsúlyt.
Anjelica Huston sokkal komolyabb szerephez jut most, mint a korábbi filmekben, míg Norman Reedus kevesebb játékidőt kap, de így is hozza a magányos farkas karakterét. A film izgalmasan mutatja be, mennyi különböző bérgyilkos-szervezet működik ebben az alvilágban – míg eddig az orgyilkosok inkább egységes masszának tűntek, most először érezzük igazán, hogy ez a világ él és lélegzik. Gabriel Byrne hideg és fenyegető megformálása révén a Kancellár valódi ellenfélként emelkedik ki Eve történetében.
Ami a John Wick-vonalat illeti: vegyes a kép. Jó ötlet volt visszatekinteni pár ikonikus jelenetre a Parabellumból egy másik szemszögből ismerhetjük meg a harmadik rész eseménysorozatát a színházból és azon túl, és természetesen Winston (Ian McShane) és Charon (a sajnálatosan elhunyt Lance Reddick) is örömmel látott arcok a filmvásznon, de vegyesek az érzések a bővítéssel kapcsolatban. Az előzetesek már leleplezték, hogy a filmben feltűnik majd maga John Wick is, és Keanu Reeves visszatérése alapvetően jól működik – mentorfiguraként szépen ellenpontozza Eve fejlődését –, de a harmadik felvonásban kissé túltolják a szerepét, és ez már inkább fanservice-nek hat. A film végén azt éreztük, hogy a készítők nem bíznak a balerinával eladott film sikerében, muszáj volt behozniuk a Rémkirályt a játékba, hogy vonzóbb és „szexibb” legyen a végső leszámolás. Abszolút a film legrosszabb és leggyengébb pillanata, hogy meghozták ezt a kreatív döntést, mert ezzel erejét vesztette mindaz, amit addig felépítettek de Armas szerepe köré. A hangsúly elmozdul a főszereplőről, és balanszíroznak a két bérgyilkos között, ahelyett, hogy látványos és ütős kivégzését néznénk a címszereplőnek.
Ettől még nem bukik a film – főleg, hogy minden más működik. A látvány lenyűgöző (budapesti helyszínek kitűnnek), Romain Lacourbas operatőri munkája pedig új csúcsokat hoz az akciójelenetekben. Már az elején kapunk egy látványos, jégbáros neon-klubos jelenetet, ahol Eve nem halálos lőszerekkel támad ellenfeleire, hanem kihasználja a rendelkezésre álló tárgyakat. És ez csak a kezdet – lesz itt tányértöréses bunyó, lángszóró, gránát, minden, amit csak el tudsz képzelni.
A zene is hozza a John Wick-filmekhez méltó hangulatot, köszönhetően Tyler Batesnek és Joel J. Richardsnak. A film fokozatosan építkezik, egyre nagyobb és őrültebb jelenetekkel – a végére pedig szinte biztos, hogy mindenki még többet akar majd látni Eve Macarróból.
VERDIKT
A Balerina tehát a lehető legjobb forgatókönyv szerint sikerült. Úgy kapcsolódik a Wick-univerzumhoz, hogy nem bonyolítja azt, hanem inkább gazdagítja. Ana de Armas új szintre emeli az akcióhősnő fogalmát, és egyszerűen könnyed és élvezetes kikapcsolódást nyújt ez a kétórás mozi. Ez az új korszak kezdete a modern akciófilmek egyik legizgalmasabb világában még abban az esetben is, ha esetleg nem készülne több folytatás – amit azért kétlek. A nyár egyik legnagyobb akciófilmjének ígérkezik a Balerina a hibái ellenére, de sosem a komolyságáért vagy a történetek mélységéért szerettük ezeket a filmeket, hanem a puszta élvezetért és ütős akciójelenetekért. Ezekből nem lesz hiány!
