Soulm8te – Kritika

Itt állíthatod be, hogy a Google keresőben elsők között szerepeljen a Wide Screen

Ha a nagy sikerű film folytatása, a M3GAN 2.0 nem hasalt volna akkorát a pénztáraknál, Kate Dolan filmje, a Soulm8te simán felférhetett volna a moziműsorra 2026. január 9-én, ahogy azt eredetileg tervezték. Csakhogy a M3GAN a hatalmas kampány ellenére, TikTok lázban tartotta fiatalokat a robottáncával, és a pozitív kritikák mellett még a nézők is ráfüggte a legújabb „gyerekjátékra”. Érthető volt a Blumhouse és James Wan producer döntése, hogy jönnie kell a második résznek. Sőt, még ezzel se érték be, idő előtt bejelentettek egy spin-off történetet is – mert addig üsd a vasat, amíg meleg. Aztán amikor kijött a folytatás, mindenkinek leesett az álla. Mindössze 39,1 millió dollárt kapart össze világszerte, pocsék kritikákat kapott a második rész, s a Universal Pictures teljesen bepánikolt. Az utolsó pillanatban, még decemberben levette a műsorról, és határozatlan időre napolta a Soulm8te premierjét.

A stúdió először próbálta másoknak elpasszolni a filmet, de végül beérték azzal, hogy egyenesen a digitális felületeken dobják piacra. A film megjelent, és az előélete, valamint a M3GAN 2.0 csalódása miatt gyakorlatilag nulla elvárással ültem le a film elé. Dolan, aki Rafael Jordannel közösen jegyzi a forgatókönyvet, elég ismerős terepen mozog: az MI-alapú női társak sötét oldalát boncolgatja. Láttunk már ilyet a Megan Fox-féle A.I. Alice (Subservience) című filmben, és persze ott volt még a Társ (Companion) is. A hírek szerint a rendezőt a 80-as és 90-es évek erotikus és pszicho-thrillerei ihlették meg, főleg az alapvetésnek számító Végzetes vonzerő – ami mellesleg az A.I. Alicenek is a fő ihletője volt.

Kövess minket Facebookon is!

A 2024-es technothrillerhez hasonlóan, ahol Fox karaktere, Alice szép lassan a Michele Morrone által alakított Nick megszállottjává vált, most pont ugyanez történik Sara (Lily Sullivan) és David (David Rysdahl) között. Utóbbi egy mérnök a fejlett MI-technológiákra szakosodott Ultima Roboticsnál. Kiderül róla, hogy nemrég veszítette el élete szerelmét, és azóta is gyászol. Az egyetlen kapcsolat, ami iránt némi nyitottságot mutat, a telefonján lévő MI-chatbot (a ULTI-M8TE). Aztán szép lassan benevez a cég bétatesztjére, hogy hazavigye a címszereplő robot prototípusát. Egyenesen házhoz hozzák a robotot, Sarát, akit kicsomagolva rögtön használatba lehet venni. Alapbeállításra van programozva, és szigorúan tilos vele babrálni. De persze egy olyan magányos alak, mint David, nem éri be a megszokottal: kiiktatja a biztonsági gátakat, és felülírja a magprogramot, hogy sokkal emberibbé tegye a gépet.

Az első úgy 50 percben minden a legnagyobb rendben megy. David és Sara egyre közelebb kerülnek egymáshoz, egészen az intimitásig. Csakhogy az újraprogramozás miatt Sara folyamatosan tanul és magába szívja az információkat – jóban-rosszban egyaránt –, és nagyon bejön neki az, amit a tévében lát, amíg David dolgozik. Bevallom, a film elég komótosan indít. Rysdahl gyászoló, elszigetelt főhőse inkább hat laposnak és unalmasnak, mint olyannak, akivel tényleg együtt tudnánk érezni. Szerencsére a Gonosz halott – Az ébredés (Evil Dead Rise) című filmből ismert Lily Sullivan feltűnése telitalálat. Zseniálisan hozza a kimért, gépies mozdulatokat, miközben próbál emberként viselkedni és érzelmeket utánozni. A David iránti engedelmesség és hűség mögött Sara komplex tudata önálló reakciókat szül: engedély nélkül eljárkál otthonról, mitöbb, egy sötét sikátorban brutálisan elintéz egy pasit, aki rá akar támadni.

A film második fele végre rákapcsol, és belép a Végzetes vonzerős zónába. Sara féltékenysége eléri a töréspontot, miután egyáltalán nem nézi jó szemmel, hogy David a kolléganőjével, Aubrey-val (Claudia Doumit) flörtöl. A szokásos „elszabadult az MI” szál hamar átveszi az uralmat, ravaszul váltogatva a csábító én (ahol a fura szexuális játékok kifejezetten kényelmetlen szintre lépnek) és a hideg, könyörtelen gyilkológép között, ha valaki le akarná állítani (a parkolóházas jelenet különösen emlékezetes).

VERDIKT

Nem kérdés, hogy Sullivan hibátlanul hozza a sértett nő kiszámíthatatlan és beteges figuráját, ráadásul anélkül, hogy túltolt, teátrális drámázásba csapna át. A Soulm8te végül messze nem lett olyan rossz, mint amire számítani lehetett. Dolan – akinek a 2021-es folk-horror, a You Are Not My Mother után ez a második rendezése – kimondottan jó érzékkel idézi meg a régi erotikus és pszichológiai thrillerek hangulatát, csak most mindezt egy modern, mesterséges intelligenciás köntösbe csomagolta.