Exit 8 – Kritika

Az Exit 8 tipikusan az a film, amire első ránézésre könnyű legyinteni: egy videójáték-adaptáció, minimális helyszínnel, kevés szereplővel, és egy repetitív alapötlettel. Aztán ahogy halad előre, lassan kibontják a történetet, hogy sokkal többről van szó. Nem hibátlan alkotás, sőt időnként kifejezetten próbára teszünk türelmünket a meggondolatlan és bugyuta döntései miatt, mégis van benne valami, ami végig ott tart.

A történet pofonegyszerű. Egy férfi egy átmeneti munkára tart, amikor egy metrófolyosón találja magát, ahonnan nincs kiút. Az egyetlen esélye, ha megtalálja a 8-as kijáratot. Ehhez viszont szabályokat kell követnie: ha furcsaságot észlel, vissza kell fordulnia, ha nem, akkor tovább kell mennie. Ha hibázik, minden elölről kezdődik. Ez a játékszerű struktúra könnyen unalmassá válhatna, de a film inkább egy mentális utazássá alakítja.

A főszereplő, akit csak „elveszett emberként” ismerünk, már a történet elején is kívülállónak tűnik. Egy zsúfolt metrón látjuk először, ahol fejhallgatóval próbálja kizárni a világot. Egy síró baba hangja, egy ideges utas jelenete – mindez körülötte történik, ő mégsem reagál. Ez a közöny nemcsak a környezetével szemben jelenik meg, hanem a saját életében is. Amikor az exbarátnője felhívja, és közli, hogy terhes, a férfi reakciója a kínos hallgatás. Ez az a pont, ahol világossá válik, hogy nemcsak fizikailag van eltévedve. A metróalagút így nemcsak díszlet, hanem egyfajta belső tér is. Egy purgatórium, ahol a karakter kénytelen szembenézni saját döntéseivel. A végtelen folyosó, az ismétlődő jelenetek, az apró eltérések mind ezt erősítik. A film okosan épít erre a metaforára, és nem magyaráz túl sokat. Inkább hagyja, hogy a néző rakja össze, mi történik valójában.

A film eleje lassú. Többször végignézzük, ahogy a főhős végigsétál ugyanazon a folyosón, próbálja felfogni, mi történik és megérteni a szabályokat, és újra meg újra hibázik. Ez a rész türelmet igényel, és nem mindenki fogja élvezni. Viszont ahogy haladunk előre, a tempó javul. Megjelennek feszült pillanatok, néhány ijesztés is, de a horror inkább pszichológiai. A bezártság érzése, az ismétlődés, a kilátástalanság mind erősen működik. A legérdekesebb fordulat akkor jön, amikor a főhős nincs már egyedül. Egy kisfiú felbukkanása teljesen új irányba viszi a történetet. Itt válik egyértelművé, hogy a film nem csak egy „játékszabályokra épülő” thriller. Sokkal inkább a felelősségről, a döntésekről és a múlt elől való menekülésről szól. A férfi addig kerülte a konfliktusokat, most viszont nincs hova hátrálnia.

Az egyik legnagyobb erőssége, hogy nem próbál túl okos lenni. A koncepció egyszerű, de jól működik. A szabályok világosak, a tét fokozatosan nő, és a karakter fejlődése is követhető. Ugyanakkor a repetitív szerkezet néha visszaüt. A folyamatos újrakezdések miatt a játékidő hosszabbnak érződik, mint amilyen valójában. Vizuálisan az Exit 8 visszafogott. A helyszín szinte végig ugyanaz, a változásokat apró részletek adják. Egy plakát, egy ajtó, egy furcsa mozdulat. Ez a minimalizmus jól áll a filmnek, mert a feszültséget nem látványos effektekből, hanem a bizonytalanságból építi fel. Ami külön kiemelendő, hogy a film nem próbál megfelelni a klasszikus japán horror elvárásainak. Nincsenek túltolt ijesztések vagy klisés rémisztgetések. A hangsúly végig a hangulaton és a belső feszültségen van. Ez viszont azt is jelenti, hogy aki hagyományos horrorra számít, csalódhat.

Az adaptáció szempontjából viszont kifejezetten erős. Nincs szükség ismerni az eredeti játékot, a film önmagában is megállja helyét. Sőt, a történet még túl is lép az alapanyagon, mert érzelmi súlyt ad egy alapvetően egyszerű játékmenetnek. A „találd meg az eltérést” mechanika itt egy élethelyzet metaforájává válik.

VERDIKT

Az Exit 8 végül nem egy látványos vagy könnyen fogyasztható film. Inkább egy csendes, elgondolkodtató élmény. Nem mindig izgalmas, és nem is minden pillanata működik egyformán jól. Viszont amikor eltalálja a hangulatot, akkor nagyon erős tud lenni. Ez egy olyan adaptáció, amely valószínűleg nem mindenkinek fog tetszeni, ugyanakkor mondanivalója sokkal több, mint amit elsőre ígér.