Örökké veled? / Eternity > Bemutató ideje: december 4.
Újabb fordulatot vett a Sony és a Tencent között zajló jogvita, amelyben a japán vállalat azzal vádolja a kínai kiadót, hogy készülő játéka, a Light of Motiram túlságosan nagy hasonlóságot mutat a Horizon-sorozattal. A Sony szerint a kínaiak videójátéka „nyilvánvaló másolat”, ezért jogi lépéseket tett szerzői jog- és védjegybitorlás miatt. A Tencent most hivatalosan is reagált a keresetre, és több ponton támadja a Sony érvelését – legfőképp azt, hogy „a hírnév önmagában nem hoz létre védjegyet.”
A Tencent szerint a Sony rossz céget perel
A Tencent jogászai szerint a Sony nem a megfelelő entitások miatt perelte be a kiadót, és nem tudta bizonyítani, hogy a vitatott döntéseket valóban a Tencent Holdings hozta volna. A vállalat hangsúlyozza, hogy a márkanév regisztrációját kizárólag adminisztratív célból végezte, nem pedig marketingtevékenység vagy kereskedelmi forgalom céljából.
A cég azzal is érvel, hogy a Sony nem tudta bizonyítani, hogy a Tencent Holdings szándékosan tervezte vagy engedélyezte volna a jogsértést. A kínai vállalat közleménye szerint a Sony „csak megkerülni próbálja a megfelelő jogi eljárásokat”, de ez nem indok arra, hogy „hibásan megfogalmazott pert indítson olyan felek ellen, akik nem felelősek az állítólagos jogsértésekért.”
„Aloy hírneve nem védjegy” – állítja a Tencent
A Tencent védekezésének központi eleme, hogy a Sony nem tudta pontosan megfogalmazni, mit is akar védjegyként levédeni. A vállalat szerint a Sony csupán azt állítja, hogy a „játékosok felismerik Aloy karakterét”, de ez önmagában nem teszi védjeggyé a megjelenését. A kínai cég jogászai szerint Aloy külseje – ruházata, arcfestése, kiegészítői – „általános leírás”, nem pedig egyértelműen azonosítható kereskedelmi jelzés. A dokumentumokban a Tencent így fogalmazott: „A hírnév nem hoz létre védjegyet; egy jel csak akkor minősül védjegynek, ha az adott termék vagy szolgáltatás forrását azonosítja.”
A cég szerint Aloy nem forrásazonosító, hanem egyszerűen a videójáték főszereplője, ugyanúgy, mint a Horizon robotikus lényei vagy posztapokaliptikus világa, amelyek szintén a játékhoz tartozó kreatív elemek, de nem védjegyek. Azt ellenben kár vitatni, hogy a képek tanúsága alapján elképesztően nagy hasonlóságot lehet felfedezni a két cím között. Tényleg véletlen lenne? Kötve hisszük, és egyébként is, az elmúlt hónapokban nem először fogalmaznak meg aggályokat a kínai kiadók termékeivel, hogy sikersorozatokat másolnak.
A Sony sem hagyta szó nélkül
A Sony már korábban reagált a Tencent első védekezésére, azzal vádolva a vállalatot, hogy „kagylójátékot játszik a márkáival és leánycégeivel”. A japán kiadó szerint a Tencent egységesen használja a „Tencent” nevet a játékai reklámozására, miközben bevételeit és adósságait nem különíti el leányvállalatainál – így nem lehet elbújni a felelősség elől.
A jogi csatározás tehát egyre bonyolultabb, és jól mutatja, milyen határvonalon mozog a karakterek és vizuális elemek védjegyoltalma a videójáték-iparban. Egy biztos: akárhogy is dönt a bíróság, az ítélet precedenst teremthet arra, meddig terjedhet a játékfejlesztők tulajdonjoga a saját hőseik fölött.
