Folytatjuk a múlt héten megkezdett mini sorozatunkat, melyben megpróbáljuk azokat a játékokat összegyűjteni és figyelmetekbe ajánlani, amelyek esetleg elkerülhették a figyelmeteket jelen konzolgenerációban. Lehetnek ismerős címek (“erről már hallottam valahol”) és totál ismeretlenek is, a cél az, hogy ha netán most először olvastok róluk, akkor semmiképp se hagyjátok ki őket, mert abszolút érdemesek egy végigjátszásra.
BLACK THE FALL
(PlayStation 4, Nintendo Switch, Xbox One, PC)
Akik már a negyvenes éveiket tapossák, még emlékezhetnek, hogy milyen volt a rendszerváltás előtti időszak, noha mi is már csak a végét kaptuk el ennek a korszaknak. Persze Magyarország nem volt egyedül, a keleti blokk majd’ minden nemzete hasonlóképp emlékezhet, például Románia is. A Ceausescu rezsim igen mély nyomokat hagyott az emberekben, így nem csoda, hogy Sand Sailor Studio dolgozói legalább annyira táplálkoztak a saját élményeikből, mint Orwell legendás hírű 1984-éből. A Black the Fall ennek megfelelően egy igen komor hangulatú 2.5D puzzle-platformer, amely a korábban említett “élményekből” merítve egy képzelt diktatórikus világba kalauzol el minket. A játék további forrásai a Limbo és Inside című remekművek – akik ismerik és szeretik a Playdead játékait, azok körülbelül már be is lőhették, hogy mire is számíthatnak. A stílusbeli hasonlóság igen nagy, de mégsem mondanám olcsó másolatnak – a Black the Fallnak saját karaktere van. Dialógusok itt sincsenek, ennek ellenére mondanivaló nagyon is akad. A minőség talán nem ér fel a példaképekhez, de a stílus szerelmeseinek mindenképpen megér egy próbát.
LATE SHIFT
(PlayStation 4, Nintendo Switch, Xbox One, iOS, PC)
Mindenki életében van egy olyan időszak (sokaknál jellemzően ez a pályakezdés) amikor valami tré melót kénytelen elvállalni. Matthew éjjeli parkolóőr London egyik garázsában. Ez a műszak is úgy indul mint a többi, és ugyanolyannak is ígérkezik: unalmasnak. Ám hirtelen megjelenik egy szőke bombázó egy ártatlan kéréssel és máris minden a feje tetejére áll. A Late Shift egy interaktív mozi, de a legjobb fajtából. Egyrészt nagyon minőségi a leforgatott anyag, nagyon szép képi világgal rendelkezik, és nincs az az érzése az embernek, hogy a fejlesztők a haverjaikat verbuválták össze a projekthez. A sztorinak megvan a maga B filmes bája, de mivel nem próbálja megjátszani magát, jól áll neki. A szereplőket pedig nagyon is jól sikerült kiválasztani, az ember abszolút tud velük azonosulni, sok hasonló projekt itt rontja el a dolgot. Döntéseinknek valóban van súlya, a választott történetszálak valóban eltérnek, így befejezésből is többféle van. Ha a Late Shift valakit ugyanúgy elvarázsol mint engem, akkor meg sem áll majd addig, amíg mindet meg nem nézheti. A helyetekben már a trailert sem nézném végig, ha tetszik, az első fél perc után érdemes kinyomni, mert spoileres lehet.
STATIK
(PlayStation VR)
Amikor valaki beszerez egy VR sisakot, az bizony egy felejthetetlen élményt tud nyújtani. Annyira más élményt jelentenek ezek a játékok, hogy az ember elkezdi szépen beszerezni az összes elérhető ingyenes tartalmat, hogy mindent kipróbáljon, amit addig elmulasztott. Így volt velem is a PSVR kapcsán. A Statikról addig nem is hallottam, szerencsére egy demó változat ezt gyorsan megmásította. Pedig a Tarsier Games játékáról van szó, akik a szintén zseniális Little Nightmarest is jegyzik. Adott egy a Portal elvontságát idéző, tudományos környezet és egy zseniális ötlet, amely annyira egyedivé teszi a játékot, hogy hirtelen hasonlót sem tudnék mondani. Gyakorlatilag tesztalanyok vagyunk egy titkos laboratóriumban, és minden egyes kísérletben egy ördöglakathoz hasonló szerkezet lesz a kezünkre csatolva. A játékhoz nem kellenek Move kontrollerek, elég a sima Dual Shock, azt viszont jól kell ismernünk, ugyanis minden gombjára szükség lesz. A VR-nak hála szabadon forgathatjuk térben a kezünkre illesztett “bilincset” és apró hintekből kell rájönnünk, hogy hogyan kell azt kinyitni (először persze inkább arra, hogy melyik gomb mit csinál). Az ötlet zseniális, minden VR sisak mellé kötelező kelléknek állítanám, de a sokszor megfáradt AAA játékok fejlesztői is bátran példát vehetnek kreativitásból.
THE TURING TEST
(PlayStation 4, Xbox One, Nintendo Switch, PC)
Erre a játékra sokkal jobban illik a Portal koppintás, de nagyon igazságtalan lenne így aposztrofálni. A The Turing Test egy logikai-kalandjáték, amely a távoli jövőbe kalauzol. Főhősünk Ava hibernációból ébred, mert társaival megszakadt a kapcsolat. Egy idegen holdra kell leereszkednie az űrhajó békés, meleg öleléséből, ahol a TOM nevű mesterséges intelligencia lesz segítségünkre, aki legalább annyira emlékezetes produkciót nyújt majd, mint GLaDOS a fent megnevezett példaképből. A játékban nem portálokat kell nyitogatnunk, hanem különféle ajtókat és velük kapcsolatos logikai feladatokat kell megoldani úgy, hogy energiacellákat mozgatunk ide-oda. A feladatok bonyolódásával párhuzamosan a sztori is csavarodik, a végére pedig egész másképp látjuk majd a történéseket, mint az elején. Talán nem akkora és kikerülhetetlen remekmű a játék, mint a Portal, de akiket az elvarázsolt, azok a The Turing Testnek is adjanak egy esélyt.
THE TOURYST
(Xbox One, Nintendo Switch, PC)
Szerelem első látásra igenis létezik, s erre a The Touryst nagyon is jó példa. A játék a Nintendo tavalyi, Gamescom idejére összerakott streamjében debütált, de valahogy a radar alatt maradt igen sokáig. Jómagam is csak a karácsonyi szünetben tudtam pótolni, de akkor majdhogynem egy ültő helyemben végigvittem, annyira beszippantott. Első ránézésre úgy tűnhet, mintha egy Minecraft klónnal lenne dolgunk, de szerencsére semmi köze ahhoz (elnézést ha valaki rajongója amannak). Mindössze a világ ami ugyanannyira pixeles, hogy már kocka alapú. Viszont a vizualitás annyira magával ragadó, annyira szép és látványos effektekkel operál, hogy az ember a trailer megnézése után egyből azt mondja, hogy “nem tudom mi ez, de játszani akarok vele”. Egy platform-kaland keverékkel van dolgunk, ahol egy igen meglepő sztori bontakozik ki egy több szigetből álló turistaparadicsomban. Változatos helyszínek és kihívásokkal teli logikai feladatok várják a bátor jelentkezőket, közben pedig nem győzünk majd csodálkozni, hogy ilyen egyszerű grafika hogyan lehet mégis ennyire lenyűgöző.
A sorozat befejező része pár napon belül várható, amikor az oldal harmadik szerkesztője is bemutatja Nektek a titkos kedvenceit.
Szólj hozzá!