Licenszelt motorbőgetés vezeti fel a tavaszt.
Itt a február, lassan vége a télnek, ébred az élővilág, egyre kevesebb ruha lesz rajtunk és újra felbőghetnek a motorkerékpárok. Ilyenkor az első napsütéssel előbújnak a kétkerekű száguldás szerelmesei, elárasztva az utcákat és földutakat, esetünkben a crosspályákat. A Milestone csapata erre időzítve hozza nekünk a licenszelt amerikai szuperkrossz bajnokság hivatalos játékának harmadik részét. Úgy tűnik ez a sorozat is a szokásos sorsra fog jutni, ugyanis az elmúlt években rendszeresen megkaptuk, a korábbi produktum kicsit feljavított változatát. Ez esetünkben sem lesz másképpen, csapjunk is a közepébe, nézzük milyen lett a 2020-as induló.
A játék egy karakterkreáló menüvel fogad minket, ahol nem túl részletesen, de megkreálhatjuk azt a sztárpalántát akivel le akarjuk majd gyűrni a riválisainkat. Megváltoztathatjuk emberünk arcát, nevét, ruháit és bizony itt az elején el is köteleződhetünk a négy gyártó egyikének irányába. Miután ezzel megvagyunk jöhet is az első futam, egy tutorial keretein belül. Ám mielőtt belekezdenénk, néhány dolgot beállíthatunk mint a nehézség, váltó típusa és az ilyenkor szokásos dolgok. Azt fontos megjegyezni, hogy a tutorial annyiban kimerül, hogy kiírják a gombkiosztást és kész, hajrá, lehet versenyezni.
Ez komoly hiba a készítők részéről, ugyanis a játék azért megkövetel némi egyéni technikát, nem csak megyünk és kész. Komolyan kell irányítanunk a rider dőlését. A kanyarokban és az ugratókon sem árt ha figyelünk, hogyan rugaszkodunk el, vagy éppen hogyan fékezünk az ívekbe. Miután ezt a versenyt magunk mögött hagytuk, feltárul előttünk a főmenü, ahonnan elérhetjük a játékmódokat egyjátékos, multi, kihívások, beállítások, stb.
Az egyjátékos kampányban először csak a 250 köbcentis keleti- és nyugati parti bajnokságokból választhatunk, itt rögtön egy Bootcamp Race-en vehetünk részt. Ezt követően teljesítményünk függvényében kapunk ajánlatot a hivatalos csapatoktól, akik elkísérnek majd a bajnokság során. A bajnokságok nem túl hosszúak, azt mondom éppen ideális a mennyiség, még nem fásulunk bele, de ad is elfoglaltságot. A futamok egymás után következnek valós, lemodellezett pályákon, melyet néha megszakít egy-egy szabadtéri futam. Ezek nem számítanak a bajnokságba, de néhány plusz felszerelésért nem árt abszolválni őket.
Beszéljünk egy kicsit a futamok felvezetésénél lezajló felkonferáló részre. Megmutatják a karakterünket, megy a vakítás, hogy mennyire tehetségesek vagyunk. Eközben mutatják a karakterünket, aki nem éppen egy matyóhímzés, ábrázata elnagyolt, tekintete kifejezéstelen. Ebbe talán kicsit több energiát kellett volna fektetni, ha már ennyire hangsúlyos ez minden egyes futam előtt. Közben egy kis pirotechnikai show, na ennél áll a pályán kb. 5 dolgozó. Ezek olyan statikusak, ha nem pásztázna a kamera azt hinném papírmasé figurák vannak kitéve, nehogy a varjak ellopják a tűzijátékokat. Mondjuk a közönség is csak hangban aktív.
Az tény, hogy a játék irányításából fakadóan nem könnyű, és ezen nem segít az sem, hogy nem kötik az orrunkra, hogy hogyan is kellene optimálisan menni. De ha túlteszitek magatokat a nehézségeken és egy kicsit belejöttök, ez nem egy olyan leülök és garantált sikerélményt adó játék. Egészen jól lehet vele szórakozni, adrenalinpumpáló az egész élmény.
Azt fontos megállapítani, hogy ez a játék nehéz, küzdeni kell azért, hogy nyerjünk egy futamot még a könnyebb fokozatokon is. Szerencsére van very easy fokozat és egy adott mennyiségben vissza is pörgethetjük az időt. Higgyetek nekem, ezt baromi sokat fogjátok használni, még az is lehet, hogy többet mint a gázt. Ennek ellenére továbbra is azt mondom, hogy összességben nézve szórakoztató kis arcade élményben lesz része annak, aki tesz egy próbát a játékkal.
A hangok furák, kicsit tompán szólnak és ráadásként ha nem szeretném hallgatni, akkor van egy rossz hírem, a legalacsonyabbra vehető értéke 50%, tehát ott fog duruzsolni végig. Az OST-ben nagyon bíztam, mert egy ilyen nagyon menő téma kapcsán azt gondoltam, ott lesz a szuper licenszelt zenék tömkelege, és van is itt jó zene, de azok olyan ótvarul vannak keverve, hogy az ember hátán feláll a szőr.
A játék jól néz ki verseny közben, főleg a sáros, esős pályák. Ezen kívül azonban sok helyen látszódik az elnagyoltság. A valósághű a képi világ mellett a fizika is javult az előző epizódhoz képest, a pálya felületén még nyomvályúk is kialakulhatnak, ami az adott futamban megnehezíti a dolgunkat. De ez is elég elnagyoltan, ritkán jelenik meg. Azért egy ilyen erőgépnek odahúzunk az bizony komoly nyomot kellene hogy hagyjon a pályán és nem csak utánunk, hanem a gépi játékosok után is.
Ohh és a gépi játékosok. Az AI, na itt sem alkottak kiemelkedőt, inkább középszerűt, az ellenfeleink egy adott vonalon közlekednek, onnan elég nehezen tudjuk őket eltéríteni. Kb. mintha dróton húznák őket, ami azért ilyen szűk terepen ilyen számú ellenfélnél gyakran válik bosszantóvá. Az elnagyoltság egy újabb példája ahogy a felvezetésnél ugyanazt a mozgási animációt hajtja végre két egymás melletti versenyző, már-már szinkron motokrosszra asszociálhatunk.
VERDIKT
Sajnos az egész játékot jellemzi a középszerűség, a “jóvanazúgy” mentalitás, pedig egy kis tökéletesítéssel, kicsit odafigyelve a részletekre egy egész jó játék is születhetett volna. Így viszont elveszik a licenszelt játékok középszerű mételyében. Komolyan jó is lehetne ez az adrenalinpumpáló, árkád stílus, de a bosszantó mesterséges intelligencia és a komplikált játékmenet elveszi az ember kedvét. Ha a motokrossz az egyik szenvedélyed, vagy bírod a nehezebb árkád versenyzést egy próbát mindenképpen megér.
Szólj hozzá!