Az előzetesek alapján egy agyatlan vígjáték és akciófilm turmixra számítottunk, de a végeredmény több szempontból is meglepő lett. Bár AAA besorolású elit filmet nem kaptunk, mégsem olyan nagy a baj mint azt a számok mutatják.
A történet szerint az egykor tripla-A besorololású elit védelmi ügynök, Michael Bryce (Ryan Reynolds) egy sikertelen akció után elindult a lejtőn, és most egyszerű testőrként védi a drogos ügyvédeket. A korábbi luxus életét és kapcsolatát feladva, élete zátonyra futott. Azonban mikor az ex-barátnője az egzotikus szépségű Amelia Roussel (Elodie Yung) belerángatja egy nemzetközi ügybe, ami talán újra egyenesbe állíthatja az életét, Michael úgy dönt ideje leporolni azokat az elit képességeket. A bonyodalom ott kezdődik, hogy a kliens akit meg kell védeni, nem más mint Darius Kincaid (Samuel L. Jackson). Kincaid egy hírhedt bérgyilkos, aki korábban már több alkalommal került összetűzésbe Bryce-szal. Innentől már adott az alapanyag egy jó öreg buddy movie-hoz, annak minden kliséjével együtt.
Az alapvető konfliktusforrás egyértelmű. Egy testőr és egy bérgyilkos rákényszerül, hogy együtt dolgozzanak egy nagyobb gonosz, Vladislav Dukhovic (Gary Oldman) ellen. De ezen kívül kiderül, hogy az alapvető értékrendjük mellett szinte minden aspektusban különböznek. Egyikük a logikát, a tervezést, a pontosságot tartja szem előtt minden körülmények között, míg a másik improvizál, az érzelmeire hallgat, és persze fejjel rohan a falnak. A két főszereplő között megvan a kémia, és van pár nagyon szórakoztató párbeszédük. Viszont az esetek többségében a poénok izzadtságszagúak és alapvetően nem túl viccesek. Az akció viszont látványos és izgalmas tud lenni, persze ha elvonatkoztatunk a realitás minden ismert formájától és elfogadjuk, hogy hőseink a Halálos iramban iskolájába jártak fizika órára.
A színészek nagyrészt jól hozzák a szerepeket, de mondjuk Reynolds és Jackson már rutinból is megoldanak egy ilyen feladatot. A főellenség szerepében Gary Oldman szerepeltetését egy kihagyott ziccernek éreztem, ugyanis Dukhovic egy olyan sablonos rosszfiú volt, akit bármelyik random megfelelő korú karakterszínész eljátszhatott volna, és mégsem éreztem volna kevesebbnek a filmet. Ha már ilyen komoly színészt választottak a szerepre, akkor a karaktere is lehetett volna hozzá méltó. Salma Hayek alapvetően vicces volt, mint Kincaid felesége, de néha ő is túl sok volt. Számomra mégis a legjobb mellékszereplő Hayek cellatársa volt. Szegény duci csajnak a tekintetében annyi szomorúság és félelem volt, hogy szinte rosszul éreztem magam mikor nevettem rajta.
A sztori „csavarjait” nem szeretném lelőni, így a finálét nem részletezném. Mindenesetre ne várjunk rettentő nagy komplexitást és áll-leejtős fordulatokat. Az áruló az akire elsőnek gyanakszik a néző, a háttértörténetek sablonosak, már tucatnyi alkalommal láttunk hasonlót. Mégis azt kell hogy mondjam, nem bántam meg, hogy beültem erre a filmre.
VÉGSZÓ
A Sokkal több mint testőr egy őszinte film. Nem akar sokkal több lenni, mint aminek elsőre gondoljuk. Bár az agyatlan akciófilmen túllép, de aki már látott néhány hasonló filmet az elmúlt években, nem hiszem, hogy bármi újat kapna. Mégis a végeredmény egy kerek egész, „egyszer nézős” de azért szórakoztató akcióvígjáték jó színészekkel és kevésbé jó forgatókönyvvel. A nyárvégi uborkaszezonban bevállalható, ha épp nincs más dolgunk.
Szólj hozzá!