A független filmes filmrendező Lee Isaac Chung, aki a díjnyertes, félig önéletrajzi ihletésű Minari: A családom története című filmjéről ismert, kezdetben meglepő választásnak tűnt a Twisters – Végzetes vihar rendezésére. Hollywood hírhedt arról, hogy az indie jelzővel megbélyegzett filmrendezőkre kasszasikereket bíznak, hogy aztán ígéretes rendezőkből minden tudást kisajtoljanak, a film pedig olyan legyen, amilyen. Ez azonban nem mindig van így. Néhány feltörekvő filmkészítő megőrizte kreatív integritását, miközben átlépett a blockbusterek világába. Kivétel erősíti a szabályt, ezt bizonyítja Chung.
Egy hatalmas EF5 besorolású tornádóval történő tragikus találkozása után az egyetemi éveiben, a zseniális meteorológus, Kate Cooper (Daisy Edgar-Jones) felhagy a viharvadászattal. Öt évvel később Kate az izgalmas akciót irodai munkára cserélte, most egy asztalnál és monitor mögött próbálja megjósolni a lehetséges viharokat a New York-i Nemzeti Meteorológiai Szolgálatnál. Kate megváltásra talál, amikor régi kollégája, Javi (Anthony Ramos) egy ajánlattal keresi meg. Javi egy olyan rendszer kidolgozásán fáradozik, amivel meg tudják jósolni a tornádók útját, előre tudják jelezni azok kialakulását, így több ezer ártatlan emberéletet menthetnek meg Középnyugaton. Csak egy ügyes viharvadászra van szüksége Kate személyében, hogy a terepen teszteljék az eszközt. Egyetemi évei alatt Kate is azon fáradozott, hogy forradalmasítsa találmányát, de ez a kísérlet végül kudarcot vallott, és szenvedélyprojektje teljesen beárnyékolta életét.
Álmaitól hajtva, hogy változást hozzon, Kate visszatér Oklahoma központi síkságaira Javi-val, keményfejű üzleti partnerével, Scott-tal (David Corenswet) és tudóscsapatukkal. Nem ők az egyetlen viharvadászok a városban. Az arkansasi születésű közösségi média szupersztár, Tyler Owens (Glen Powell), turisták tömegeit hozza Tornádó Völgyébe, hogy még nagyobb hírnévre és elismerésre tegyen szert. Népszerű YouTube csatornájukon keresztül Tyler és szedett-vedett csapata – videós Boone (Brandon Perea), drónkezelő Lilly (Sasha Lane), barkácsoló Dani (Katy O’Brian) és tudós Dexter (Tunde Adebimpe) – nem várt izgalmakat tartogatnak némi csavarral. Tyler csapatához csatlakozik Ben (Harry Hadden-Paton), egy londoni újságíró, aki amerikai viharvadászokról ír cikket.
Ahogy a viharok erősödnek és Oklahomában az emberek egyre több halálos tornádóval néznek szembe, Javi és Tyler versengő csapata között között találja magát Kate. Versenyt futnak egymással, hogy ki ér oda előbb a tornádóhoz. Kate képességei révén mindig Javi és csapata kerül ki győztesen, ám a jó szándékú Javi mit sem tud arról, hogy kutatásaival rossz célt szolgál. Ez az alapvető dilemmára építik fel az egész film keretjét, és bár a történet kiszámítható, az izgalmak, látványos és vicces jelentek alatt jól fogunk szórakozni ebben a tikkasztó nyári hőségben. A film forgatókönyvén Mark L. Smith dolgozott (A visszatérő), de Joseph Kosinski (Top Gun: Maverick) rendezője is ötletekkel látta el. Az írás igazi varázsa a film karaktereiben és az előadásokban rejlik, ez adja a Twisters – Végzetes vihar aspektusát. Néha úgy érezzük, hogy inkább egy karakterközpontú drámát nézünk, mintsem katasztrófafilmet.
Először riválisokként, szórakoztató látni, ahogy a szenzációhajhász internetes személyiség, Tyler fenyegetve érzi magát Kate-től, egy városi viharvadásztól, aki intuitívabb anélkül, hogy ezt mutatná. A kémia remek Daisy Edgar-Jones (Ahol a folyami rákok énekelnek) és Glen Powell (Imádlak utálni) között, és ellenségeskedésből végül csapatjátékosok lesznek. A dolgok nagy fordulatot vesznek, amikor a gyanútlan Javi barátja ellen fordul. Anthony Ramos (Transformers: A fenevadak kora) hozza komikus arcát, miközben nagy empátiával és érzelmesen játssza szerepét. Ahogy már említettük, humorból is jutott bőven és ebben Brandon Perea (Nope), Sasha Lane (American Honey) és Katy O’Brian (Love Lies Bleeding) vaskosan kiveszik részüket, de az ügyes forgatókönyvnek köszönhetően messziről elkerülik a sztereotípiákat.
Bár a három főszereplő egyénre különböznek, mégis osztják a tornádóvadászat iránti lelkes szeretetüket és hajthatatlanok, hogy a tudásukkal és felfedezésükkel ártatlan emberek életét megmentsék. Ahogy Glen Powell Tyler karaktere fogalmazott: “Ez részben tudomány, részben vallás” számukra. Lee Isaac Chung rendező nem egyszerű forgószélőrülteknek ábrázolja őket, hanem akik az alulértékelt munkásosztályba tartozó helyi civileket és a közösséget helyezik előtérbe. Legyen szó Kate tudományos kísérleteiről vagy Tyler közösségi média mutatványairól, gazdag kultúra fedezhető fel, amikor a Középnyugatot helyezik előtérbe, s minden cél mögött az emberek megmentése van, nem a hírnév. Ez a Twisters – Végzetes viharok erőssége, hogy a cím ellenére karaktereket és vidéki helyszíneket mindennél előbbre teszi a fontossági sorrendben. Több ponton kiemelik, hogy a film főszereplői “valódi” emberek, akik mindent kockára tesznek, beleértve az életüket is.
A Twisters – Végzetes vihar látványvilága egyszerre lenyűgöző és intim. Valódi helyszíneken forgattak, hogy bemutassák Oklahoma állam varázslatos táját. Az elmúlt évek trendjével ellentétben nem mentek rá a legjobb képminőségre, nem használtak 65 mm-es filmszalagot, maradtak a hagyományos 35 mm-es vastagságnál. A film igazolta, hogy korai még temetni a korábbi technológiát, a régi szalaggal is lehet kasszasikert forgatni. A katasztrófáknál rengeteg vizuális effekteket, emellett valódi felvételek is bekerültek, amelyeket igazi viharvadászok rögzítettek, valamint tudományos megközelítést alkalmaztak több díszletben is, amitől még akciójelenetek még életszerűbbé váltak. Chung és operatőre, Dan Mindel (Star Wars: Az ébredő Erő) tovább fokozzák az élményt, bizonyos eseményeket telefonon keresztül, akár Tyler YouTube-csatornájának kameráin keresztül, hogy testközelről élhessük át a viharvadászok kalandjait.
A rendező származása miatt, aki maga is vidéki, kisvárosi háttérből származik, hiteles képet fest az amerikai Középnyugatról. A szereplőktől hiteles alakításokat láthatunk, a forgatókönyv egyben van, ötletes és látványos vizuális elemek használatával pedig önálló folytatást kaptunk az 1996-os eredeti filmhez, amelyben a néhai Bill Paxton és Helen Hunt játszották a két főszereplőt.
VERDIKT
Lee Isaac Chung összehozott egy vérbeli katasztrófafilmet óriási szívvel és látványvilággal. Méltó folytatása az első résznek, és önmagában is megállja helyét, hiszen nem támaszkodik az eredeti rész cselekményeire. Kaptunk egy kerek történetet lezárással, ugyanakkor a befejezés meghagyta a lehetőséget a szereplők előtt, hogy visszatérjenek, hiszen bőven maradt még ebben a sztoriban.
Szólj hozzá!