Főoldal BREAKING KRITIKA: Alien: Covenant
BREAKINGKritikák/tesztek

KRITIKA: Alien: Covenant

Ridley Scott visszatért az Alien-franchise gyökereihez, de csak részben, mert a film valóban a Prometheus-film folytatása lett.

483
Alien: Covenant
Forrás: 20th Century Fox

I. rész – A rajongó

A 2012-es Prometheus ígérete végre beteljesedett: újból visszatérhetünk az Alien-univerzumba, s ezúttal a történet érdekesebb aspektusait is láthatjuk, nem csak Sigourney Weaver többezredik feltámadását, valamint a filmkészítők hasztalan próbálkozását, hogy újrateremtsék az első két film varázsát. Akármennyire is próbálták, Fincher (bár itt stúdión belüli akadályok is szerepet játszottak) és Jeunet nem tudtak visszatérni abba a hangulatba, “életérzésbe” amit mi egy Alien-filmtől várnánk, és érdemben sem tudták kibővíteni az addigra már mérhetetlen elvárásokkal megterhelt franchise-t. Scott azonban öt évvel ezelőtt visszatért, hogy helyretegye a világot, amit megteremtett.

S milyen jól tette. Bár a film nem volt teljesen tökéletes, vagy “alienes”, mégis egy érdekes, új szemszögből megközelített történettel volt képes továbbgördíteni egyik kedvenc filmsorozatunkat. A végén pedig egy Xenomorphot is kaptunk. A Covenant esetében Scott már a rajongókra is hallgatott, és a film már sokkal jobban beleilleszkedik a korábbi filmek vonalába. A Prometheus-szál haloványan bár, de megmaradt, ezúttal azonban azon van a hangsúly, hogy egy valódi, első részre hajazó Alien-mozit kapjon a vágyakozó néző. Ennek érdekében Scott mindent kipipál: megjelenik a Xenomorph, új szörnyetegeket is kapunk, és a félelmetes, belezős jelenetek is működnek. Újra érezzük, hogy a sorozat elemében van.

A karakterekért azonban annyira már nem tudunk rajongani, mint a Nostromo legénységéért. Akármennyire is volt hibás a Prometheus, ott legalább megvolt a kézzelfogható kémia a szereplők között, itt azonban minden figura teljesen érdektelen és arctalan. Nincs kiért aggódnunk, még akkor is, ha egy-két szereplő fel-felmutatja a karakterépítés halovány nyomait. Egyedül Fassbender remekel a duplaszerepében David és Walterként, de ezt tőle már megszokhattuk. Ebben az is segít, hogy David az egyetlen, már felépített figura, aki a már a Prometheusban is feltűnt.

II. rész – Az újonc

Az öt évvel ezelőtti Prometheus valami eszméletlenül friss élmény volt. Igen, Alien-filmet kaptunk, de mégsem a torkunkon letolt, izzadságszagú folytatást, vagy bővítményt, lásd Alien 4., hanem csak egy szimpla, önálló sci-fi-sztorit, ami nem mellesleg az Alien prequeljének is tekinthető. A sorozat legnagyobb rajongói megvetik a filmet, hiszen az nem eléggé “alienes”, ráadásul a mozit megannyi hiba húzza le helyenként. Azt viszont senki sem vitathatja el tőle, hogy a Lost-ból és a The Leftovers-ből is ismert Lindelof által írt forgatókönyv egy friss, üdítő sztorit hozott nekünk, nehezen megfejthető rejtélyekkel és filozofikus kérdésekkel az emberiség teremtéséről. Scott pedig hozta a szokásos formáját, és vizuálisan egy olyan világot teremtett, ami mai napig megállja a helyét. Aki teheti, annak javaslom, adjon még egy próbát a filmnek 3D-ben.

Ehhez képest a várva várt Covenant (ami korábban a sokkal hangulatosabb Paradise Lost címen futott), amelynek meg kellett volna válaszolnia a Prometheusban feltett kérdéseket, és továbbgördítenie az ott megindított vonalat, valamelyest csalódást jelent. A készítők nem voltak eléggé bátrak ahhoz, hogy onnan folytassák, ahol a Prometheus-szal abbahagyták. Talán a rajongók nyomására, talán a kritikák miatt, de a Covenant nem más, mint egy szimpla Alien-újrázás. Míg a Prometheus esetében ujjonghattunk az új nézőpont és a bátor filozófiai háttér miatt, itt ezt csak minimálisan viszi tovább Scott. Megvan még az elmélkedős vonal, de a vérengzés és a horror veszi át a főszerepet.

Mindemellett a film sajnos nem képes fenntartani a feszültséget a nézőben. Igen, a horror-részek működnek, és a Xenomorph is feltűnik, de a már említett karakterek nem eléggé magukkal ragadóak, hogy izguljunk értük, és az egész filmből hiányzik a löket, a ritmus, ennek köszönhetően sokszor tekintünk majd az óránkra.

Ami még kiábrándítóbb, hogy ezúttal Scott nem volt képes vizuálisan sem annyit nyújtani, mint amennyit tőle megszokhattunk. Igen, a film nagyon jól néz ki, azonban Scott képi történetmesélés helyett sokszor dialógusokra, vagy csak szimpla beállításokra hagyatkozik, ami tőle enyhén szólva is csalódás.

Jó lett-e az Alien: Covenant? Igen. Maradandó élmény? Sajnos nem. Amellett, hogy ügyesen keveri azt, amit az előző filmek hoztak, nem képes annyi újdonságot nyújtani mint a hibás, de mérföldekkel érdekesebb Prometheus. Ez egyeseknek, többek között az utálkozó rajongóknak, nagyon be fog jönni, akik viszont egy kicsivel többre, s ezúttal valami másra vágytak, azok most csalódni fognak. Kár érte, hiszen a Blomkamp Alien-film törlése, valamint a jelen film mellett nem hiszem, hogy a közeljövőben bármi bátrabbal vagy újjal fognak próbálkozni ebben a sorozatban, ami azért is ijesztő, mert Scott nyilatkozatai szerint még 4 epizódot várhatunk Alienéktől.

Szerző
Orosz Ferenc

Filmes újságíró, hazai és külföldi kiadványoknál egyaránt. Általában kritikákat közlök, valamint filmfesztiválokról tudósítok. Emellett filmesként is tevékenykedem, többnyire írói/rendezői pozícióban.

7 Hozzászólások

Budapest Comic Con

Közelgő események

Még több a témában...

Gladiator
Filmek

A Gladiátor 2. eredeti költségvetése jelentősen megnőtt

Sok tényező hátráltatta a forgatást, ettől pedig szépen megnőtt a Gladiátor 2....

Gladiator
Filmek

Pozitívak a Gladiátor 2. első reakciói

Talán nincs veszélyben Maximus öröksége.